Csillagkapu Parancsnokság, Dr. James Wilson irodája:
TONY: Jim! – Wilson mintha ott sem lenne, meg sem hallotta,
ahogy Tony szólította. Csak az aktát bújja. Tony ekkor közel hajol Wilson-hoz,
persze az asztal fölött, majd hangosabban szól Wilson-hoz, szinte már kiabál:
TONY: Jim! – Wilson ekkor szinte eldobja a z aktát és
majdnem felugrik.
JAMES: Á. Tony! -
Tony visszahúzódik az asztal fölül – szia! Megijesztettél. – lassan kezd
megnyugodni.
TONY: Mit olvasol?- kérdezi érdeklődve.
JAMES: A Tretonin aktát.
TONY: Az, az amit a Jaffa-k is szednek, ugye? – kérdezi
remélve, hogy nem mond hülyeséget. Wilson becsukja az aktát.
JAMES: Úgy tudom, igen. – lerakja a z aktát a asztalra – mit
tehetek érted Tony?
TONY: Tudnál adni valamit torokfájásra?
JAMES: Fáj a torkod – felkel a székből. Odamegy Tony elé –
Megtennéd, hogy leülsz valahova?
TONY: Persze – Tony leül az asztalra.
JAMES: Had lássam! – előkap a zsebéből egy lapos pálcát és
egy kis zseblámpát. – Mond: Á!
TONY: Á! – kinyitja a száját, majd Wilson megvizsgálja Tony
torkát. Majd kiveszi a lámpát és a pálcát Tony szájából. Tony becsukja a
száját. Wilson visszarakja zsebébe a lámpát. A pálcát pedig a szemetesébe
dobja.
JAMES: Nincs semmi baja a torkodnak! – Tony ekkor
kétségbeesetten megpróbál még valamit:
TONY: De, nem tudnál adni valami papírt arról, hogy mégis? –
Wilson ekkor értetlenül visszakérdez:
JAMES: Mit? Hiszen jól vagy!
TONY: Tudom, de… - majd a mondat abbamarad. Wilson egy
darabig vár, majd kérdez:
JAMES: De, ha tudod, hogy jól vagy, minek kell róla papír,
hogy mégsem?
TONY: Mert… - nem tudja hirtelen hogyan fogalmazza meg – ki
akarom hagyni a következő bevetést. – Wilson ekkor elneveti magát.
JAMES: Mi ez? Óvoda? Ki akarom hagyni az utat és a doktor
bácsi majd igazolja? Ha nem akarsz menni, szólj Harris-nek!
TONY: Egy órával indulás előtt? Nem lenne fura, hogy eddig
nem volt gond?
JAMES: Mert az nem lenne fura, ha egy órával indulás előtt
megbetegszel? Menj szépen bevetésre! – majd visszaül az asztalához. Tony felkel
az asztalról és Wilson felé fordul:
TONY: De…
JAMES: Semmi de! Menj! – majd int egyet az ajtó felé és bámulni kezdi
Tony-t, úgy ahogy Gibbs szokta. Tony ezután lassan elsétál mélyen csalódottan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése