Várnak a megbeszélésre egy váróteremben. Persze mindketten
kicsípték magukat az alaklomhoz illően. Daniel öltönyben, Jack pedig a
tábornoki díszeiben pompázik. Daniel a váróban egy kanapén üldögél előredőlve
két kezét összekulcsolva és a térdén támasztva, míg Jack fel alá mászkál a
szobában:
JACK: Szerintem ma meglesz!
DANIEL: Nem tudom, Jack.
Erre Jack megáll majd egy határozott fordulattal Daniel felé
fordul és a tőle megszokott vidám arccal vágja oda Daniel-nek gondolatait:
JACK: Ma nagyon jó formában voltam!
Daniel hátradől a székben, majd Jack-re néz:
DANIEL: Várjuk ki a végét. Rendben?
Jack csak nézi Daniel-t, majd egy kis mosoly szerűség tűnik
fel az arcán és jobb kezével int egyet Daniel felé, miközben ezt mondja:
JACK: Rendben.
A bizottság tagjai közül az egyik belép az ajtón a váróba:
BIZTAG: Ezredes, Doktor! – Daniel feláll, majd mindketten a
fickóra néznek. Jack még mindig boldogan szól vissza:
JACK: Uram!
DANIEL: Hogy döntöttek az expedícióval kapcsolatban?
BIZTAG: Erről szeretnék beszélni uraim
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése